R0fike

Verőfényes napsütés, kellemes hőmérséklet, kevés forgalom a Budaörsí úton. Gyors eszmecsere Lollipoppal , majd indulás a Batyira!

A Lánc-híd felöl közelítettem meg a rajthelyet, messziről látszott, hogy sokan vannak ott.

Topikosok, nem topikosok és bringabandások meg a papák. Kivi érkezését ováció fogadta, főleg, hogy láttuk őszinte meglepődését: jesszusom, mit hoztam itt össze.

Nekilódultunk a távnak. Pár srác kérdezte, jöhetnek e. Kicsit lüke kérdés. Természetesen, miért ne jöhetnének? Na, nemcsak jöttek, mentek is igen tisztességes tempót!

Nem reggeliztem, ezért a Szépvölgyin beugrottam MekkDönciékhez két sajtburgerért. Kicsit erősítve eredtem a tömeg után, akik megvártak a Fenyőgyöngyénél. Aranyos volt, amikor érkezésemkor a kérdésemre, hogy rám vártatok, kb. 15 fej bólintott egyszerre. ( a gondolataikat nem akarom tudni :-))

Aztán jött a szokásos HHH-Rekettyés, ahol nagyon finom almáspite volt kapható. Némi szórólap szétosztásával, sokak név szerinti köszöntésével fogadott bennünket András.

A továbbindulás után NoFear közelebbi ismerettséget kötött a szuszogó köveivel, de ez csak amatőr mutatvány volt dingóné produkciójához képest. Szerencsére kisebb horzsolással megúszta, és fojtatta a túrát.

A Virágos nyereg felé volt némi útvonaltévesztés, de azért mindenki megkerült. Itt kezdődtek a defektek, amiből Lászlójánosnak 3 is kijutott. ( B+ sorjás felni rulez)

A továbbiakban semmi különös nem történ, szépen mentünk az útvonalon, a rakéták ( Istyu, Lászlójános, Hédi, krilin sé számtalan más) mindig törelmesen megvártak bennünket a megbeszélt helyeken.

A pilisszentkereszti cukrászdában örömmel fogadott bennünket a hölgy. Fincsi tortaszeletek, hűs üdítőitalok elfogyasztása után nekilendültünk a túra szerintem legkeményebb emelkedőjének.

Az aszfalt még ment, a túristaúton azonban toltam a gépet.

Az aszfalton nagyon sok kiránduló volt, bringás is, gyalogos is. Egy kiadós leejtőzés után fordultunk a Pilisszentlászlóra vezető murvára, majd a földútra. Ez a szakasz nekem nagyon tetszett, magyon jól esett a száguldozás. Hilz-el előzgettük egymást, kóstolgatva a határt, meddig mehetünk el.

A Kis Rigó étteremnél némi csalódás ért: a papák nem ültek bent az étteremben, és nem kérték ki érkezésemre a babgulyást ! Na, sebaj, akkor gyerünk Pap-rétre, majdcsak eljutunk már valami finomságokat kínáló helyre.

Némi tologatás után már a Pap-rétre vezető aszfalton voltunk, majd a megérdemelt száguldás a kereszteződésihg: MAX 61km/h.

Itt egybehangzóan úgy döntött a túravezető és a tagság is, hogy Szentendre felé vesszük az irányt.

A társaság a "gátnál" kettévált, majd a Rómain egy-két kivétellel újra összefutott.

Papák és krilin leültünk bablötyit enni, a többiek elköszöntek és hazasiettek.

Mi is hamar befejeztük a dumcsipartyt, mert a gödöllői képviselet igyekezett Piroskához! (solymimama, ez a megkérdezett BZmot, a Piroska)

Az UVH-nál a maradék kis csapat is kettévált, BIstván, Istyu, krilin és jómagam a bringaút, Kacsa utca, Moszkva tér, Alkotás utca útvonalon közelítettük meg a lakhelyeinket.

Nagyon kellemes nap volt, igazán szép napos idővel, kellemes hőmérséklettel. ÉS NAGYON KLASSZ TÁRSASÁGGAL!!!

Kivi, tartsd meg a jó szokásod, hogy ilyen túrákat összehozol!

Home

Index