solymi papa

Pásztó 116. Azt a taktikát választottuk a csiga családdal, hogy a korábbi vonattal megyünk, és az elején lendületet tudunk venni. Persze Istyut, B.Lacit reggel láttuk utoljára, a többieket meg egyáltalán nem. A nagy lendület még elvitt alu-sas hugi mellett, de a kozárdi emelkedőt csiga fiúval némi kis tolással szinesitettük, pedig itt tavasszal simán felmentem 43-25 el, most meg 30-as volt hátul. Meg meleg elöl-hátul. No itt sas-hugi is elment melletünk, és őt se láttuk többet. Mivel a kezdő lendület nem hozta meg a várt eredményt, át is álltunk túlélő túratempóra. A túlélés sikerült is. A sziráki kastélyhoz elkanyarodtunk, ott egy 20 perces heverészést is tartottunk, gyuriék ott mehettek el melletünk. Csiga fiú a 21 útnál röviditett Pásztó felé, hát az Apc utáni fürészfogak kivették az erőt belőlünk rendesen. Gyöngyöspatajtól aztán szuper volt lezúgni Szurdokpüspöki-ig. Aztán zsiroskenyér, oklevél, jelvény, pacsi, csokilikőrős fagyikehely (ez már saját beszerzésű, nem járandóság), aztán vonat haza. A szintidőket hagyjuk, dehát mindenkinél jobbak voltunk, akik el se mentek! Aki onnan még hazatekert, hát annak tényleg nincs ki a négy kereke, csak kettő :o)).

Csak egy hátránya volt a melegnek, az olyan erős dehidratáló szereket, mint korsó sör, vagy hosszúlépés mellőzni kellett.


Home

Index